Baráti kapcsolatokról


Az ember baráti kapcsolatai idővel változnak.Baráti kapcsolatokról

Barátok mennek el (válnak le) és jönnek az ember életébe. Mindenki máshogy éli meg ezeket az elválásokat, változásokat. Emlékszem huszonéves koromban én katasztrófaként éltem meg egy-egy barátnőm kilépését az életemből. Volt egy lány akivel 1,5-2 évig sülve főve együtt voltunk, majd egy szó – magyarázat – nélkül eltűnt az életemből. Mindez engem akkor nagyon megrázott. Hónapokig vagy inkább évekig kerestem a miérteket és hibáztattam magam, hogy vajon mit tehettem ellene amiért nem keres többé. Aztán sok-sok évvel később ma már tudom, hogy egyszerűen akkor az utunk szétvált, lelkünk nem egyforma ütemben fejlődött, emelkedett. Nincsen ezzel semmi baj, amit kellett azt együtt megtapasztaltuk, aztán ment mindenki a maga útján tovább. Mindez nem azt jelenti, hogy soha többé nem sodorhat minket össze az élet, sőt, ha egyforma szinten rezgünk még valaha, akkor bizonyára újra kapcsolódni fog az életünk. Hiszen a két lélek ismeri egymást, vannak közös pontok is. Viszont az is megtörténhet, hogy soha az életben nem találkozik az ember ezekkel a régi barátokkal. Mindezt ne sajnáld, hisz az életed változik, te magad is változol és a régiek helyébe mindig lép új ember, olyan akire pont abban az életszakaszodban szükséged van és leginkább szolgáljátok egymás fejlődését, energia rezgésszintetek hasonló és az életről kialakított képetek is. Ne felejtsd el, ők is kiléphetnek az életetekből ha már nincs együtt közös feladatotok, vagy utatok más irányba megy.
Megengednéd, hogy a másik szabadon válassza az útját? Megengednéd magadnak, hogy különválj azoktól akik már nem azonos szinten vannak veled? Megengednéd még azt is, hogy valaki elrontsa az életét? Hagynád, hogy valaki visszautasítsa a segítségedet? Hagynád, hogy mindenki a saját maga tempójában emelkedjen?
Nem tudsz mindenkin segíteni, és nem tarthatsz mindenkit magad mellett egy életen át. Akinek épp ott kell lennie az életedben, az ott lesz, erőlködés nélkül csak úgy spontán. Az én életemben is van jó néhány példa erre, van egy nagyon nagyon jó barátnőm, akivel anno egy középiskolába jártunk, ismertük egymást, jókat beszélgettünk, de anno nem álltunk olyan közel egymáshoz. Aztán jött a 10. osztálytalálkozó, ahol nagyon egymásra találtunk. Azóta is (2012-től) támogatjuk egymást és számíthatunk egymásra. Vele anno nem rezegtünk egy szinten, de mára egymást húzzuk felfelé :). Ki tudja mit hoz az élet, lehet elsodor minket egymás mellől, de ez nem számít. Hiszen a Mostban élünk, élvezzük amink és akink van, legyünk hálásak érte minden nap.
Téged mi tart vissza, hogy a Mostban élj és ne Múltban és a Jövőben? Megtennéd végre azokat a lépéseket amik a fejlődésedet szolgálják? Meghoznál olyan döntéseket amik szükségesek a változásodhoz?
Remélem írásom sokak szemét felnyitja az életre. Vonja le mindenki a maga tanulságát belőle.
Szép napot Nektek! Bea

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük